A Hasznosi-víztározó a közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó Hasznos településről kapta nevét, innen közelíthető ugyanis meg. Bár a víztározó kedvelt horgászparadicsom, mi mégsem ezért ajánljuk, hanem azért, mert szemet gyönyörködtetően szép hegyi panoráma veszi körül. Nem mellesleg Magyarország egyik legtisztább vizű taváról van szó, melyet a Kövecses-patak táplál. Meghatározó jellegét főként a tipikus, magashegyekre jellemző tornyos, völgyzárógátas kivitele adja. Néhány impozáns adat az 1973-1986 között épült tározóról: átlagos mélysége 15 méter, legmélyebb pontja több mint 20 méter. A tó víztükrének területe 23 hektár, térfogata pedig 2 millió köbméter...

Egy, a tó partján megtett andalító séta után mindenképp érdemes felkeresni a hasznosi (cserteri) várromot, mely a víztározó fölé magasodó 383 m magas meredek sziklakúpon található. Az egy alsó és egy felső várra tagozódó, kis alapterületű várat a Rátót-nemzetséghez tartozó Domokos nádor építtette. Az 1300-as évek elején épült vár, az Ágasvárral ás az Óvárral együtt a Kövecses-patak völgyében haladó mátrai hadiutat őrző három vár egyike volt. Első írásos említése 1329-ben történik. A török időkig környékbeli családok (Hasznosi majd Pásztói családok) birtoka. 1552-ben harc nélkül az oszmánok kézére került, Ali budai pasa Eger felé vonuló seregei foglalták el. Falait szétrombolták, de a vár visszafoglalását követően újra megerősítették. Többször cserélt gazdát, de rommá csak a 18-19. században vált. Ahogy ez általában lenni szokott, a fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezésekhez használta fel. Napjainkra maradványait teljesen beborította a növényzet, csak két magasabb falmaradvány emelkedik a lombok fölé. Mégis érdemes meglátogatni, hiszen pazar látvány nyílik innen a Hasznosi-víztározóra és a környező hegyekre, például Ágasvárra. Ráadásul a várhegy 3 hektáros területe természetes sziklakert, ahol kora tavasztól késő őszig rengeteg virág nyílik, de számos ritka növénytársulás, fűféle, fa- és cserjefaj is honos a meleg klímájú hegyoldalon.

Vállalkozóbb szellemű, tapasztalt turistáknak mindenképp ajánljuk, hogy folytassák útjukat a hosszabb lélegzetű zöld sáv jelzésen, amely vadregényes erdős szakasz utána a kék háromszög jelzésben folytatódik. Innen egy rövid, ám igencsak meredek kaptató után juthatnak fel az Ágasvár csúcsára. A már fentebb is említett, a Mátra nyugati részén elhelyezkedő Ágasvár - mely egyébként megközelíthető Mátraszentimre és Mátraszentistván felől is - 789 méteres csúcsán egykor erős vár állt, melynek mára alig maradtak látható nyomai. Építtetőjének nevét és a vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Első okleveles említése 1264-ben történik, mint V. István (IV. Béla fia) ifjabb király vára. A lakott területtől messze lévő erődítés fontossága hamarosan csökkent, majd megszűnt. A vár többé nem épült fel, de falainak romjai még a 19. század közepén is magasan álltak. Jelenleg már csak a terepalakulatokból vehetők ki a vár falai, elhelyezkedése, maradványai alig láthatóak. Ez okból kifolyólag Ágasvár nem feltétlenül a várromok szerelmeseinek, sokkal inkább a lenyűgöző panorámák kedvelőinek ajánlott. Többek véleménye szerint a Mátra egyik legfenségesebb kilátópontja nyílik e csúcsról.

Ehhez még ráadásként annyit tehetünk hozzá, hogy Ágasvár az amatőr csillagászok egyik kedvelt észlelőhelye is, még kisbolygót is neveztek el róla: a „111570 Ágasvár”-t!