Megosztás:

Végvárból lett várkastély

2010. szeptember 28.

A régi Magyarország csodáinak felfedezését ezúttal a magyar határ menti horvát területen, Szlavóniában folytatjuk tovább. A népi hagyományokat még hűen őrző, búzatábláktól aranyló vidék falvai, kisvárosai között egy gyönyörű fellegváron, a Trakostyáni várkastélyon akadt meg a szemünk.

A tekintélyes Dráva-, Duna-, Száva és Ilova-folyók alkotó ereje által formált Szlavónia igazi legendás föld, amely évszádok óta őrzi féltett kincseit. A termékeny Pannóniából kitüremkedett tágas és végelláthatatlan aranyló rónák, az erőteljes sodrású folyók, a többszáz éves tekintélyes kocsányos tölgyeseknek és a mintegy 2000 biológiai fajnak otthont adó ártéri területek alkotta Szlavónia termékeny földjét már több mint 8000 éve nemesíti az emberi kéz.

Úticélunk, Trakostyán (Trakošćan) távol a sűrűn lakott területektől, az osztrák-szlovén-horvát hármas határ szögletében, a Macelj, Ravna gora és Strahinjčica hegységek között helyezkedik el. Egyszerre kultúrtörténeti emlékmű, és természetvédelmi terület. Trakostyán az egyik legszebben kialakított és gondozott, gazdag növényzetű parkegyüttes, megkapó kilátással és hangulattal, mely az érintetlen természet páratlan élményét nyújtja.

A várkastélyt, mely most a romantikus park közepén található, egy tó fölött magasodó, kúp formájú dombra építették a 13. században. Eredetileg megfigyelő erődként funkcionált a zagorjei grófság védelmére. Az első századokban Trakostyánt és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Az első ismert tulajdonosok a Cillei grófok voltak, majd miután a történelem folyamán többször is gazdát cserélt, 1584-ben Miksa király szolgálataiért a várat Juraj (György) Draskovicsnak, horvát bánnak és bíborosnak ajándékozta. A Draskovics családnak a várat - kisebb megszakítással - egészen a II. világháborúig sikerült megtartania.

Mai alakját a vár még az első Draskovicsok idején megkapta, de állapota a történelem folyamán hanyatlásnak indult, és erősen megrongálódott. Mígnem a 19. században a természethez és a családi hagyományokhoz való romantikus visszatérésként V. Juraj (György) Draskovics a várat rezidenciális kastéllyá alakította, utánozva a német romantikus kastélyokat. Ugyanakkor parkosította környékét, mesterséges tavat létesített, és megfelelő neostílusú bútorzatot készítetett.

A felújítás után, mely 1840-tő1 1862-ig tartott, még a család néhány nemzedéke itt lakott, akik tovább építették és átrendezték a kastélyt. Abban az időszakban épült a bejárat feletti északi bástya, valamint a fedett terasz a délnyugati oldalon.

A II. világháború végét elhanyagoltan, de komolyabb károsodások nélkül és nagyrészt eredeti berendezéssel vészelte át.

Ma a kastély belső termeit végigjárva a régi főúri világban érezhetjük magunkat. A helyiségek közül kiemelkedik a vadász-, a vitézterem és a zeneszalon, valamint Erdődy Draskovics Julianana festőnő műterme. Külön említést érdemel a fegyvergyűjtemény, mely több teremben kapott helyet. A vár eredeti megőrzött bútorzata közül a legértékesebb gyűjtemény a 19. századból való. Ezen bútorok némelyike családi címerrel van ellátva. Mindezek mellett ki kell emelni a 18. század festészetét bemutató arcképgyűjteményt, mely Draskovics tisztjeit ábrázolja, akik részt vettek a a "hétéves háborúban", valamint a térség legismertebb biedermeier festője, Michael Stoy allegorikus ciklusát "A négy kontinenst".

Az összes zagorjei kastély közül a Trakostyáni őrizte meg a legjobban az uralkodó központ és főnemesi birtok szellemét. De mindezeken túl arról, hogy miért látogatják a várkastélyt naponta turisták százai, beszéljenek a Trakostány hivatalos honlapján található képek: http://www.trakoscan.hr/galerija.asp
Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben