Megosztás:

Alsólendvától Felsőlendváig - A Muravidék látnivalói

2010. október 26.

Hírlevelünk most következő képzeletbeli utazása során a ma már Szlovéniához tartozó Muravidékre invitáljuk kedves Olvasóinkat. A régió magyar vonatkozású emlékeit vesszük sorra, várakat, kastélyokat veszünk szemügyre, miközben a gyönyörű, dimbes-dombos lankák között sétálva észrevétlenül a táj megkapó szépségének rabjává is válunk.

A terület, amely ma Szlovénia legészakibb történelmi régiója, 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte. Székhelye Muraszombat. Először mégsem ide látogatunk el, hanem a régiónak a magyar határral szomszédos településére, Lendvára, ahol ma is jelentős magyar kisebbség él (az ún. „muravidéki magyarok”). Nem véletlen hogy a település a Muravidék magyarságának központja.

Lendva/Alsólendva (Lendava) Szlovénia északkeleti kiszögellésében, a Mura folyó mellett, a síkságból kiemelkedő Lendva-hegy lábánál található. A szőlővel telepített hegyről tiszta időben egyaránt ellátni horvát és magyar területre is. Igazi többnyelvű és többkultúrájú város.

Leghíresebb történelmi emléke a vár, amely 266 méteres tengerszint feletti fekvésével Muravölgy fontos őrszeme és védőbástyája volt. Az eddig megállapított történelmi bizonyítékok alapján feltehető, hogy a városban már a 12. század elején létezett valamilyen erődítmény. A tatárjárás időszakában a vár teljesen elpusztult, ám újjáépítették. A 14. századtól a lendvai várban a Bánffyaknak köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki. Falai között nem akármilyen hírességek fordultak meg: 1480-ban Mátyás király, négy évvel korábban jegyese, későbbi felesége, Beatrix nápolyi királykisasszony is megszállt itt. A Bánffy-család kihalása után rövid időre a Nádasdyak birtokába került, majd izgalmas politikai események után az Eszterházyak kapták meg. Mai formája a 18. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. Ekkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét.
20. századi sorsa „ismerős” forgatókönyv szerint zajlott: az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne.

A vár ma kulturális események színtere: a galéria és a múzeum méltó helye, a hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem működik. A múzeumban megtalálhatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei.
A város kulturális életének igen fontos centruma a színház, melyet Makovecz Imre tervei alapján készítettek. Ez az organikus stílusú épület a fa, a kő és a márvány szép találkozását valósítja meg.

Muravidéki kalandozásunk következő állomása a régió központja, Muraszombat (Murska Sobota).  A település nevét valószínűleg a szombati napokon tartott heti vásárairól kapta, előtagja arra utal, hogy a Lendva folyó, amely mellett épült, a Mura vízrendszeréhez tartozik.
Muraszombatot már száz évvel korábban is nagyközségként írják le, mégpedig városias jelleggel, s két nevezetességét említik: a Szapáry-kastélyt, valamint a gót stílusú, 14. századi templomát. A Szapáry-kastély a 16. században épült középkori elődje helyén reneszánsz stílusban. Mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Főkapuja a barokk építészet különlegesen értékes példája. Említésre méltó még a kápolna és szalon barokk freskókkal díszített falai. Parkjában számos egzotikus fa található, köztük több mint háromszáz éves tölgyfák is. Itt kapott helyet a Muraköz nagyjainak emlékműve és a nemzeti függetlenségi harc 1993-ban emelt emlékműve is. A kastély ma helytörténeti múzeum és kulturális centrum.
Római katolikus temploma, a Szent Miklós templom a 14. században épült. 1676-ban állították helyre, majd 1734-ben renoválták. A templom alatti sírboltokban nyugszanak a Szapáry és a Keresztury család tagjai.

Muravidéki „sétánk” utolsó állomása: Felsőlendva (szlovénul Grad), mely Muraszombattól mindössze 20 km-re északnyugatra, a Gradski-patak partján fekszik.
Legismertebb látnivalója a vár, talán nem véletlenül, hisz az erődítmény Szlovénia legnagyobb várépülete! Említésre méltó hogy még a templomos lovagok kezdték el építeni a keresztes háborúk idején. A 13-14. században az Amadé családé, majd annak kihalása után a Szécsyek tulajdonába került. Mátyás király olaszországi útjai során mindig itt szállt meg teljes kíséretével. A várat birtokosai rendszeresen bővítették, fejlesztették. Ennek ellenére a 16. és a 17. században többször is elfoglalták parasztfelkelések, valamint török betörések során. 1684-ben a Szécsy család is kihalt férfiágon és a birtok a Batthyányiaké, majd a Szapáryaké, illetve a Széchenyi családé lett.
A II. világháború során a vár súlyos sérüléseket szenvedett, és teljesen kifosztották. A háború után szovjet csapatokat szállásoltak el benne, majd köztulajdonba vették. Egy darabig hivatalokat helyeztek el benne, néhány család is beleköltözött, de egyre jobban leromlott az állapota. A hetvenes évek elejére részben felújították, és házasságkötő termet is berendeztek benne. A felújítási munkák jelenleg is folynak EU-s támogatással.
Zárásul egy érdekességre is felhívjuk az idelátogatók figyelmét: a kastélyudvarban bioenergetikai erőpont van, amivel különböző betegségek gyógyíthatók.

Vissza

 

Aktuális híreink

2020-tól emelkednek az autópályadíjak Ausztriában

2019. október 15.

Az ASFINAG közleménye szerint 2020. január 1-jétől az inflációhoz kapcsolódóan, mintegy 2,1 százakkal emelkednek a 3,5 tonna össztömeget megahaladó tehergépjárművekre és autóbuszokra megállapított úthasználati alap-kilométerdíjak Ausztriában.

Bővebben

Új vontatók érkeztek

2019. október 14.

Járműparkunk 2 db DAF XF EURO6 Super Space Cab (mega) vontatóval bővült.

Bővebben

Pályaorientációs nap Cégünknél

2019. október 8.

Pályaorientációs nap a K&V Kft-nél

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 30.

Kedves Olvasóink! Múlt havi cikkünket – melyet a zeppelin léghajónak szenteltünk – azzal zártuk, hogy az a légijármű, melyet a Wright-fivérek találtak fel, hosszabb távon jóval sikeresebbé tudott válni.  Az emberiség repülésről szőtt évezredes álma nekik köszönhetően valósult meg, és indult el máig tartó, ígéretes perspektívák előtt álló diadalútjára.

Bővebben

A személyszállítás története

2019. szeptember 2.

A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

Bővebben

A személyszállítás története

2019. augusztus 1.

Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

Bővebben