Megosztás:

Lesz-e Magyarországból regionális logisztikai központ?

2007. július 25.

Magyarország a kelet-közép-európai régió logisztikai központja lehetne, állítják egyesek. Mások szerint ez a hajó már elúszott, szintén mások szerint az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a szomszédos országok el ne vegyék előlünk ezt az egész gazdaság fejlődése szempontjából kihagyhatatlan lehetőséget.

Magyarország remek helyen fekszik, és az adottságai is kitűnőek ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a térségben. Az országon négy transzeurópai folyosó halad át, ami illeszkedik az M1, M5, M3 és a Duna vonalára. Infrastrukturális kiépítettségünk felülmúlja a versenytárs országokét, emellett rengeteg logisztikai tudástőkét halmoztak fel az itteni szakemberek, és újabb és újabb támogatási illetve fejlesztési programokat dolgoztak ki kormányzati szinten.

De nézzük a tényeket: a logisztikai világpiac összvolumene a globális GDP 13,8 százaléka, mintegy 6700 milliárd dollár. A fejlett országok logisztikai piacának részesedése általában a bruttó nemzeti termék 10-17 százaléka között alakul. Az Európai Unió logisztikai teljesítménye 1200 milliárd dollár értékű. Magyarország esetében az ágazat gazdasági súlya jelenleg csak 6% körül alakul, de becslések szerint az üzleti fejlődés egyik kulcselemének számító logisztika GDP-ből való részesedése a jelenlegi mintegy 6 százalékról közel duplájára, 10-11százalékra emelhető. Az arányt a felzárkózás folyamata várhatóan magától is emelni fogja, ám bizakodó egyesek véleménye a Nemzeti Logisztika Stratégia program hatására várható növekedésről, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv részét képező közvetlen vagy közvetett logisztikai fejlesztésről.

Vajon valóban ilyen egyszerű-e a helyzet?

Tanulmányok és piaci szereplők véleménye szerint Magyarország két koncepció mentén indulhatott volna el: az első szerint a nyugatról keleti irányba tartó áruforgalom szétosztásában, irányításában tölthetett volna be vezető szerepet az ország. Ez az elképzelés meghiúsulni látszik: a nyugatról Oroszországba tartó szállítmányok jelentősebb része Lengyelországon és Csehországon keresztül jutnak el célállomásukhoz.

A másik koncepció szerint Magyarország tölthetné be a Balkán és Délkelet-Európa kapuja szerepet. Itt Románia lehet a versenytársunk, de már nagyobb előnnyel indulunk. Azonban itt van még Szlovákia is, ahová az alacsonyabb költségek és egyéb tényezők miatt - mivel a földrajzi távolság nagyon kicsi - jobban megérheti logisztikai központot létesíteni, vagy akár már meglévőknek áttelepülni.

Jelenleg Magyarországon a logisztikai cégek nagy része a fogyasztási cikkek piacát szolgálja ki, pedig ez a szféra a legárérzékenyebb. A megrendelőnek szinte csak az ár számít, ami egyéb tényezők rovására megy. Ha egy logisztikai cég az összes törvényt és előírást betartja, akkor csak olyan drágán tud dolgozni, hogy azt sok megrendelő nem fogadja el. Így különböző könyvelési fogásokhoz és fekete módszerekhez kell nyúlni. Ez is lehet az oka, hogy a nagy logisztikai szolgáltatók fogyasztási tendert ritkán nyernek el.

Az adózási szabályokon kívül hátrányba juttatja Magyarországot a nehézkes adminisztráció, például a vámügyintézés hosszúsága is. Arról nem is beszélve, hogy Szlovákiában olcsóbb a munkaerő, így a teljes költségek is alacsonyabbak.

Fontos szempont még, hogy jelenleg Magyarországnak romlottak a gazdasági mutatói és bizonytalan politikai helyzete is tovább rontják a befektetési kedvet.

Így a versenyben lemaradottságuk ellenére a szomszédos Románia és Szlovákia könnyen megelőzheti Magyarországot, akinek akkor csak az ország ellátásához szükséges logisztika marad. Ezzel pedig a gazdasági fejlődés szempontjából egy kulcsfontosságú lehetőséget szalasztanánk el.

A logisztika fejlesztésével elérhető egyéb előnyök:

- Jelentősen csökkenhetnek a gazdaság szereplőinek költségei, versenyképesebbé téve az egész gazdaságot;
- Vonzerőt jelent a külföldi tőke számára, várhatóan mind pénzügyi befektetések, mind regionális ellátórendszerek kialakítása céljából;
- Lehetőséget nyújt a területi egyenlőtlenségek mérséklésére;
- Az ipari parkok és logisztikai központok régóta esedékes funkcionális és szervezeti integrálásával lehetőség nyílik a fejlesztés, a termelés és a forgalmazás komplex rendszereinek kialakítására;
- A városi és regionális logisztika elveinek rendszerbe foglalásával lényegesen javíthatja a lakossági ellátást;
- Többletlehetőséget jelent a határon túli magyarság számára az, hogy a program megvalósítása jelentős részben a határ menti településekre koncentrálódik és javítja a közlekedést a szomszédos országok felé.
Vissza