"Túl szép, hogy igaz legyen, de igaz" - mondta a Brit Gépészmérnökök Intézete a forradalmian új eljárásról, melynek során levegőből gyártanak benzint árammal: kivonják belőle a szén-dioxidot, majd pedig vízből elektrolízissel kinyert hidrogénnel vegyítik a szénhidrogént, így nyerve benzint.
Az eljárás egy kis észak-angliai cég, az Air Fuel Syndication találmánya. Egyelőre még messze van a levegőből folyó benzintermelés az ipari méretektől, de a kísérletek ígéretes eredményűek. Az eljárással - amelyben a szén-dioxidot nátrium-hidroxiddal is elegyítik, mielőtt a hidrogént adnának hozzá - öt liter benzint állítottak elő három hónap alatt - olvasható a The Daily Telegraph című lapban.
A kísérletek már két éve folynak, költségkeretük 1,1 millió font, amelyet névtelenségbe burkolózó pénzemberek adományoznak remélve, hogy idővel igen jövedelmező lesz az eljárás. A cég reméli, hogy két éven belül akkora üzemet tudnak megépíteni, amely naponta legalább egy tonna benzint állít elő.
Brit Gépészmérnökök Intézetének tisztségviselői hangsúlyozzák, hogy az új eljárás fordulatot hozhat a levegőszennyezés okozta klímaváltozás elleni harcban, mivel az így előállított üzemanyag semmiféle adalékot - például ként - nem tartalmaz, valamint további környezeti előnyökkel jár, ha sikerül az előállításhoz az energiát megújuló forrásokból előteremteni.
Egy másik és magyar módszer
Nemcsak földgázból lehet előállítani a metanolt, ahogy eddig tették, hanem a levegő üvegházhatású szén-dioxidjából is. Oláh György találmányával új eszközt kaptunk a klímavédelemre és a növekvő energiaigény megoldására?
A 83 éves Nobel-díjas kémikus, az Amerikában élő Oláh György kidolgozott egy eljárást, melynek során a levegőből metilalkoholt, ismertebb nevén metanolt lehet előállítani. A metanol a belső égésű motorokban éppúgy felhasználható, mint az üzemanyagcellás járművekben, ami nem utolsó szempont, mert nem igényli a több száz milliós globális járműpark teljes lecserélését. Az élelmezéstől jelentős terméshányadot elvonó bioetanol részleges kiváltója is lehet, mivel könnyen elegyíthető a benzinnel.
A metanol elégetésekor javarészt vízgőz és kisebb mértékben szén-dioxid keletkezik, tehát nem teljesen zöld energiaforrás, de kétségtelenül környezetkímélőbb, mint a jelenleg használt fosszilis üzemanyagok.
A kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje az elmúlt évtizedben a metanol vizsgálatának szentelte idejét, és ma úgy látja, olyan üzemanyagforrással van dolgunk, mely a hidrogénnél biztonságosabb (nyitott kerekű autók versenyeinél metanolt használnak, mert tüze könnyebben oltható), emellett kisebb méretű eszközökkel alkalmazható (a hidrogén nagy kiterjedésű, és helyigényes). A háztartási gáz szintén kiváltható vele.
A világháború idején a német hadsereg járműveiben alkalmaztak metanolt, amit szintézisgázból állítottak elő nagy energiaigényű hőkezeléssel és nyomással, vagyis nem éppen gazdaságosan. A '70-es évek arab olajembargója idején ismét figyelmet kapott ez az energiaforrás mint lehetséges gépkocsi-üzemanyag, s a '90-es évek közepére húszezer metanol-kompatibilis autót gyártottak az Egyesült Államokban, de a bioüzemanyagok divatja megakasztotta e fejlesztési irányvonalat. Az Európai Unió területén értékesített üzemanyagokban jelenleg 3 százalékos keverési arányt engednek a metanolnak.
A klímaharcban is bevethető
A magyar szóhasználatban faszeszként is emlegetett energiaforrás - régen fatörmelék lepárlásával állították elő - az elektronikát is átalakítja: megjelentek az első metanolos akkuk, melyek számítógépeket és mobiltelefonokat működtetnek. Vannak, akik a metanol efféle alkalmazását, vagyis kémiai energiájának villamos energiává alakítását tartják a legígéretesebbnek, mivel a leggyorsabb, leglátványosabb eredmények e téren lesznek tapasztalhatók.
A metanol a petróleum alapú szénhidrogénekhez hasonlóan alapanyagként is funkcionálhat, mesterséges származékok (metilén, propilén), vagyis műanyagok gyárthatók belőle, bár ez nem környezetbarát alkalmazás: a „műanyag"-tárgykultúra biológiailag zsákutca, hiszen nem komposztálható.
Nem új tehát ez az energiaforrás, „csupán" az előállítás lehetőségeit, módozatait tágította Oláh és munkacsoportja a University of South California kutatóintézetében, amely a szabadalom tulajdonosa. Forradalmi újításnak tűnik, hogy Oláh szavaival a „levegőből is üzemanyagot tudunk előállítani".
A klímaharcban is bevethető a Los Angelesben élő tudós módszere a földi légkörben folyamatosan növekvő szén-dioxid-tartalom csökkentésére. „A levegő nedvességet tartalmaz, általában hat-nyolc százalékban. De még a sivatag fölött is van benne valamennyi. Először ezt kivonjuk a levegőből, ami vizet ad, utána - az általunk feltalált elvonó rendszerrel - kivesszük a szén-dioxidot, amiből metanolt és üzemanyagot vagyunk képesek gyártani" - mondta el a tudós októberben a Magyar Tudományos Akadémián. A ráfordított és kinyert energia arányáról, az EROEI-értékről azonban nem beszélt.
A metanol ára eddig a földgázárfolyamtól függött, ezentúl nem kényszerül olyan szorosan hozzákötődni, mivel a levegő ingyen van. (A termeléshez szükséges elektromosság költsége továbbra is bejátszhat a metanol árába.)
Oláh néhány tudóskollégájával könyvet írt a témáról és találmányairól, mely nem csak nálunk jelent meg (Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság, 2007), több idegen nyelvű kiadást is megélt.
Kína a metanolra tett
Az ipari alkalmazás megindult a hatalmas energiaigényű Kínában: a kormány bő három éve úgy döntött, hogy a metanol lesz az alternatív üzemanyag. Húszéves beruházás keretében, 140 milliárd dollárért létesítenek száz(!) metanolüzemet, melyek Oláh katalizációs módszerét használják. Egy ilyen üzem éves kapacitása 2 millió tonna fölött van - arrafelé nem földgázból vagy szintézisgázból, hanem szénből állítják elő a metanolt.
A Távol-Keleten több millió kocsit hajt metanol alapú vagy - egyetlen kémiai fázissal abból előállított - dimetil-éter alapú dízelüzemanyag. Kína már most 3,78 milliárd liter metanolt használ évente. Japán és Dél-Korea ugyancsak létrehozott metanolüzemeket.
Magyarországon a geotermikus alapú alkalmazás jöhet szóba. A feltörő termálvizekben ugyanis megtalálható a pezsgést okozó szén-dioxid. Az Alföldön végzett földgázfúrások rendre termálvízre lelnek. Izland példája követendő, ahol tavaly kezdte meg működését az a metanolüzem, amelyet a feltörő gejzírek szén-dioxid-tartalmának a befogására és felhasználására hoztak létre.
Forrás: richpoi.com