Megosztás:

Híres történelmi és modern kori utak

2017. június 26.

Előző cikkünkben az ókori Római Birodalom kitűnő útjait méltattuk. Jelen cikkünk földrajzi értelemben nem távolodik el e területtől, hiszen a kereszténység is a Római Birodalomban született meg, hogy aztán a kezdeti üldöztetések után elfogadott vallássá váljon. A Római Birodalom szétesett, a kereszténység eszméje viszont a középkorban ki tudott teljesedni. Előző cikkünkben szó esett arról is, hogy a „minden út Rómába vezet” szállóige valójában arra utal, hogy az egyházhoz jelképesen sokféleképp lehet eljutni, hiszen a középkorban Róma a katolicizmus egyértelmű vallási központjává, egyben az egyik legfontosabb zarándokhellyé vált...

„Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből.”

III. rész: Híres középkori keresztény zarándokutak

A zarándoklat vagy peregrináció többnyire egy vallásos jelentőségű zarándokhely felkeresése érdekében kitűzött út, melynek során a testet és lelket egyaránt erősítő utazásra is komoly hangsúly helyeződik. A zarándoklat tehát sajátos, aktív meditációs gyakorlat.

A keresztényeknél Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy egy bizonyos szent életének kiemelkedő helyszíneit keresték/keresik fel a hívők. E zarándokutak a középkorban élték virágkorukat. A korabeli vándor számos okból vállalkozhatott hosszú útjára. A legfontosabb a vallásos meggyőződés volt. Az illető jámbor elhatározást vagy fogadalmat tett, hogy Isten vagy valamelyik szent iránti tiszteletből, a lélek megváltásáért, vezeklés gyanánt kész vállalni a megpróbáltatásokat. A zarándokút finanszírozásáról természetesen gondoskodni kellett. A költségek igen sokrétűek lehettek, az úti cél és az igénybe vett szolgáltatások függvényében. A beszerzendő úti okmányok közül a menlevél volt a legfontosabb, ennek kibocsátója ugyanis oltalma alá fogadta a zarándokot, az akadálytalan és biztonságos közlekedés elvi lehetőségével. A zarándoklat szimbolikusan a templomban kezdődött: a peregrinus misén vett részt, meggyónt és a paptól áldást kapott jellegzetes tárgyaira, a botra és a tarisznyára. A zarándokok többnyire társak kíséretében és többnyire gyalog tették meg az utat, naponta mintegy 20-25 km-t haladva a cél felé. Az úton járók jól tudták, hogy ott, ahol Szent Kristóf és Szent Jakab képe volt kifüggesztve, szállást és élelmet kaphatnak. Az úton lévők elszállásolása az irgalmasság gyakorlásának része volt, és ennek köszönhetően a szállásadó is részesülhetett a zarándokút áldásában. A kolostorok és különböző kegyes alapítványok is tartottak fenn szálláshelyeket a főbb zarándokutak mentén. A legfelemelőbb pillanat a zarándokok megérkezése volt. A célállomásokon felkészülten várták a látogatókat. A peregrinusok elvegyülhettek a színes forgatagban, imádkozhattak, virraszthattak. A zarándokok a kegyhelyeken tömegével árusított kis öntvényeket, ún. zarándokjelvényeket vásároltak, ezzel mintegy „hitelesítve” a peregrináció tényét.

A középkorban három fő fontosságú zarándokhely létezett: Róma, Szent Péter és Szent Pál mártíromságának helyszíne; Santiago de Compostela, Szent Jakab apostol nyugvóhelye; és természetesen Jeruzsálem, a Szentföldön. A keresztények magukon viselték zarándoklatuk jelképét: a fésűskagylót Santiago de Compostela-ba, a keresztet Jeruzsálembe, és a kulcsot Rómába tartó útjuk során.

Jeruzsálem és a Szentföld kiemelkedő szerepe önmagáért beszél. A területen kezdte működését Jézus Krisztus, a város látta a Megváltó kínszenvedését és halálát, a kereszténység gyökerei ide nyúlnak vissza. A régiót egészen a 11. századig békésen látogathatták a zarándokok. Ekkor azonban a Közel-Keleten kedvezőtlen változások következtek be, Palesztinát elfoglalták a szeldzsuk-törökök. Ők már nem nézték jó szemmel az európaiak zarándokútjait, a peregrinusok folyamatos zaklatásnak lettek kitéve. Ennek következtében a másik két zarándokhely szerepe felértékelődött.
Róma városa Szent Péter és Pál ereklyéi miatt volt népszerű a zarándokok körében. Minden katolikusnak maradandó élményt jelentett, amikor a kereszténység egyik legfőbb központjába eljutott. VIII. Bonifác pápa remekül ismerte fel az ebben rejlő lehetőségeket. Tíz évvel a Szentföld végleges elvesztése után, 1300. február 22-én bullát bocsátott ki, amelyben teljes bűnbocsánatot hirdetett mindenkinek, akik az ún. szentévben felkeresik az „Örök Város” kegyhelyeit. A zarándoklat során hét templomot kellett végiglátogatni, lehetőleg egy nap alatt.

A harmadik legfontosabb zarándokhely a spanyolországi Santiago de Compostela, a nyugati kereszténység egyik legismertebb kegyhelye. A Szent Jakab-út (Camino de Santiago, El Camino) ősrégi zarándokút, a kelta időkben a Tejút szimbóluma volt s a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok. A helyszínt több útvonalon lehetett megközelíteni: Toulouse-ból, Le Puy-ből, Limoges-ból, vagy Tours-ból. A hagyomány szerint itt találhatók idősebb Szent Jakab apostol ereklyéi, illetve sírja. A szenthez kapcsolódó legenda magyarázatot ad a név keletkezésére is, ezen a helyen egy csillag jelezte a földi maradványokat (Campus stellae), amelyet a 9. század elején találtak meg. A sír fölé 829 körül templomot és kolostort emeltek. A jelenleg is álló katedrális 1078-1122 között épült, s a 16-18. században alakították át barokk formájúra. Szent Jakabot a spanyolok nemzeti védőszentjükké választották, aki nagyon sokszor segítette ki őket a mórok elleni küzdelemben. A kultuszhelyhez Európa minden részéből érkeztek és érkeznek ide hívek, zarándokkagylóval bizonyítva jelenlétüket.

 

 

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  •  

    Aktuális híreink

    COVID-19 járványhelyzet alatt is szállítunk

    2020. április 1.

    Mi azért dolgozunk, hogy mindenhova eljusson az élelmiszer, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz. Kérlek segítsd munkánkat, hogy minden szállítmány célba érjen és tiszteld a gépkocsivezetőket, mert a vírussal dacolva végzik munkájukat!

    Bővebben

    Új buszok érkeztek

    2020. március 1.

    Személyszállítási flottánk 5 db 56 személyes új Iveco típusú busszal bővült.

    Bővebben

    Újabb díjat kaptunk

    2020. február 24.

    A „Fut a cég” versenysorozatba tavaly 740 cég kapcsolódott be, a céges résztvevők száma pedig meghaladta a 11 000 főt. 

    Bővebben

    Befejeződött a raktárbővítési beruházás

    2020. január 9.

    A 2018-ban elkezdett új raktárrész építése 2019 nyarán fejeződött be, az új gépek beszerzése teljes mértékben az év végére valósultak meg. 

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. december 16.

    Sorozatunk záró fejezetében a világ talán leghíresebb személyszállító járműveivel ismerkedhetnek meg kedves olvasóink, melyek karakteres, piros színükkel is kicsit már az ünnepek hangulatát idézik fel nekünk…

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. november 28.

    A trolibusz története A személyszállítás történetéről szóló idei sorozatunk utolsó előtti fejezetében buszra szállunk, méghozzá trolibuszra, bemutatva e sajátságos működésű jármű történetét és legérdekesebb hazai vonatkozásait. Utazzanak velünk!

    Bővebben