Megosztás:

A személyszállítás története

2019. május 30.

A személyszállítás történetével foglalkozó cikksorozatunk mostani és következő fejezetében az első ipari forradalom legjelentősebb találmányainak, a gőzhajónak és a gőzmozdonynak a felfedezéséről és hatásáról, valamint magyarországi vonatkozásairól tudhatnak meg kedves olvasóink érdekességeket. Mivel a feltalálás „rangelsősége” a gőzhajót illeti meg, mostani cikkünket e közlekedési eszköznek szenteljük. Tartsanak velünk!

Még szinte el sem kezdődött a francia forradalom, amikor az angolszász világot egy egészen másfajta „földrengés” érte el: az ipari forradalom, melynek motorját egy teljesen új energiaforrás indította be. Az emberiség évezredekig kétféle, szerkezeteket mozgató energiát ismert: a víz-és szélenergiát. 1769-ben azonban új korszak köszöntött be civilizációnk történetében, megjelent egy ekkor szabadalmaztatott hőerőgép: a modern kori gőzgép, amely átalakította a világot. Feltalálójában az egész világ James Wattot tiszteli, pedig nem ő készítette az első működőképes, iparilag használható gőzgépet, hanem Thomas Savery és Thomas Newcomen. James Watt „csupán” tökéletesítette azzal, hogy egy új, fontos részegységgel, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátorral látta el, amellyel a gép hatásfokát, gazdaságosságát növelte meg jelentősen.

A gőzgép diadalútjának első fontos állomása a gőzhajó megjelenésében érhető tetten. A dátum 1807, a feltaláló neve pedig Robert Fulton, amerikai festőművész. Ami Fulton pályafutását illeti, nem történt elírás, ugyanis eredetileg valóban festőművész volt, ám ifjú kora óta nagy rajongással viseltetett a mechanika iránt. Így történt, hogy festőtanoncként Londonban járva megismerkedett a korabeli gőzhajó-kísérletekkel: a gőzszivattyúval kifecskendezett vízsugaras és a lapátkerekes megoldásokkal. Hamarosan ő maga is kísérletekbe kezdett, s arra következtetett, hogy hatékonyabb lenne, ha több forgólapátot szerelne a hajótatra. 1803-ra Livingston párizsi amerikai követtel – akinek gőzhajó-monopóliuma volt New York állam területén – 20 méter hosszú, oldalsó lapátkerekű gőzhajót építettek a Szajnán, de az nem felelt meg a francia mérnökök elvárásainak. Fulton így hát visszautazott Amerikába, ahol megépítette Clermont névre keresztelt hajóját, amivel 1807-ben, 32 óra alatt sikeres utat tett meg a Hudson-folyón, a New York és Albany közötti 240 km-es szakaszon. Ezzel történelmet írt, bebizonyítva a gőzhajózás életképességét, mely igen gyorsan elterjedt, kezdetben csak Észak-Amerikában. Az első gőzhajó, amely 1819-ben átszelte az Atlanti-óceánt, a Savannah volt. A hajó az egy hónapig tartó út nagyobb részét még vitorlákkal tette meg, úgy vélték ugyanis, hogy fűtőanyaga, a szén, amit magával kell vinnie, erősen csökkenti a hajó hasznos terhelését és a gőzgép hosszú utakra nem alkalmas. Végül 1838-ban, egy másik hajóval versenyezve, az angol „Great Western-nek” 15 nap alatt sikerült átkelnie az óceánon. Ez vitte végleg diadalra a gőzhajózást.

Ami pedig hazánkat illeti, szégyenkezésre semmi okunk nincs, hiszen igen hamar sor került az új találmány itthoni debütálására, méghozzá 1817-ben, a Dunán. Ekkor tette meg ugyanis első próbaútját Bernhard Antal pécsi feltaláló Carolina névre keresztelt gőzhajója, melyet a Dráva menti Sellyén épített. A hajót először vontatóként akarták hasznosítani a Dunán, mivel azonban teljesítménye nem volt még elegendő e feladathoz, ezért végül személyszállításra használták Pest, Buda és Óbuda között. Az utasok a hajó vontatta uszályra szálltak fel és az együttes napi két menetet teljesített. A hazai gőzhajózásért azonban minden kétséget kizárólag Széchenyi István tette a legtöbbet, hiszen mind a Dunán, mind pedig a Tiszán ő indította el azokat a folyószabályozási munkálatokat, melyek elengedhetetlen feltételei voltak a hajózás fejlődésének. A Dunát illetően a következő lépés az Óbudai Hajógyár létrehozása volt. Az itt készített első gőzhajó 400 utas befogadására volt képes és az Árpád nevet kapta, építését pedig 1837 elején fejezték be. Hamarosan a Tiszán is megjelentek az első gőzhajók, de elterjedésükhöz nagyon jelentős folyószabályozási munkálatokra lett volna szükség. S bár Széchenyi az 1840-es évek közepén ezt el is kezdte szervezni, a tényleges munkálatokra csak a szabadságharc bukása után került sor. Ami pedig „a magyar tengert” illeti, itt is „a legnagyobb magyar” volt az, akinek kezdeményezésére elindult a balatoni gőzhajózás. Az első balatoni gőzhajó a Kisfaludy volt, melynek hajótestét az Óbudai Hajógyárban építették, és angol Penn-gyártmányú gőzgépe lapátkereket hajtott. A hajó először 1846. szeptember 21-én, Széchényi 55. születésnapján hagyta el a balatonfüredi kikötőt. I. osztályú termét Széchenyi feleségének ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. A Kisfaludy gőzösön két hajózási szakember teljesített szolgálatot: a kapitány és a gépész. A hajón belsejében pedig ebédlő, könyvtár, parkettás padló, párnázott ülések, fűthető szobák szolgálták az utazók kényelmét…

A következő alkalommal gőzhajóról gőzmozdonyra szállunk, hogy megismerkedjünk a 19. század legfontosabb találmányával. Tartsanak akkor is velünk!

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • A személyszállítás története
  • A személyszállítás története
  •  

    Aktuális híreink

    A személyszállítás története

    2019. szeptember 2.

    A személyszállítás történetével foglalkozó minisorozatunkban jártunk már földön, vízen, most pedig felereszkedünk a levegőbe is. Az emberiségnek mindig is nagy vágyálma volt a repülni tudás. Gondoljunk csak Daidalosz és Ikarosz történetére, vagy épp a reneszánsz géniuszára, Leonardo da Vincire. Ám csak a második ipari forradalom technikai újításai tették először lehetővé a 19-20. század fordulóján, hogy ez az álom valósággá váljon. Bár a „végső győztes” az amerikai Wright-fivérek által megkonstruált repülőgép lett, a levegőben történő személyszállítás mégsem velük indult, hanem egy - ma már inkább csak furcsa alakjáról emlékezetes  - magyar találmánnyal, a zeppelin léghajóval….

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. augusztus 1.

    Az omnibusz szó hallatán bizonyára sokan automatikusan elkezdenek dúdolni egy közismert slágert: „Éjjel az omnibusz tetején – emlékszel, kicsikém? – de csuda volt!” Ami a híres pesti sanzont illeti, Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtője írta és a Csókos asszony című operettben csendült föl először 1926-ban, három esztendővel azelőtt, hogy a megénekelt személyszállító eszköz végleg eltűnt a pesti utcákról. Nemcsak dalban, prózában is feltűnik ez a maga korában rendkívül népszerű jármű, például Az omnibusz utasai c. Aragon regényben, vagy Arany János Epilógus c. versében: Az életet már megjártam. /Többnyire csak gyalog jártam, /Gyalog bizon’…/Legfölebb ha omnibuszon. Mai témánk a 19. század eme közkedvelt utasszállító alkalmatossága lesz.

    Bővebben

    Bisnode AAA minősítést kapott a K&V Kft.

    2019. július 10.

    A K&V Kft. a Bisnode AAA (tripla A) tanúsítványát kapta meg, mellyel Magyarországon csupán a cégek 0,63 %-a rendelkezik, és azt jelzi, hogy velünk az üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata rendkívül alacsony.

    Bővebben

    A személyszállítás története

    2019. június 26.

    A mai alkalommal az első és második ipari forradalom legjelentősebb, korszakalkotó találmányának, a lokomotívnak a világhódító útját mutatjuk be. Utazzanak velünk!

    Bővebben

    Újabb vontatók érkeztek

    2019. június 17.

    Cégünk folytatja járműparkja minőségi cseréjét. Megérkezett a következő 10 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató, így az idén már 30 db vontató érkezett. 

    Bővebben

    Sikeres 2. felügyeleti audit a K&V Kft-nél

    2019. június 6.

    2019. május 9-10-én került sor a K&V Kft. integrált irányítási rendszerének második felügyeleti auditjára, melyet már 2017-ben a megváltozott szabványok (ISO 9001:2015 Minőségirányítási és ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszer) szerint tanúsítottunk. A Bureau Veritas Certification tanúsító megállapította, hogy a rendszer magas színvonalon működik és jól látható a folyamatos fejlesztés.

    Bővebben