Megosztás:

Híres történelmi és modern kori utak

2017. október 21.

Híres utakról szóló sorozatunkban következő részéhez érkeztünk. Mostani cikkünkben az első magyar autópálya – az M7-es történetét mutatjuk be.

Bár már véget ért a főszezon és így minden bizonnyal jóval kevesebb torlódással lehet lejutni a „magyar tengerhez”, a fővárost a Balatonnal összekötő M7-es, megépülése óta mindmáig a legnépszerűbb, ezért egyben legzsúfoltabb szakasza is a hazai autópálya forgalomnak. Nem volt ez másképp a „hőskorszakban” sem, bár az útminőségből és a járművek típusából fakadóan az autózási feltételek jóval „vadkeletibbek” voltak. Mai cikkünk az első hazai autópálya építésének körülményeit meséli el.

Történetünk ott kezdődik, hogy a Rákosi-korszakban az autókereskedelmet lényegében befagyasztották, az autóhasználat csak egy szűk pártelit monopóliuma volt. A fordulatot az ún. „kádári konszolidáció” hozta el: a hatvanas évektől lassan, drágán és idegőrlő várakozással ugyan, de megnövekedtek a magántulajdonban lévő Zaporozsecek, Skodák, Moszkvicsok, Trabantok...Hamar be kellett látni azonban, hogy a gyenge magyar úthálózat nem tudja kiszolgálni az egyre növekvő forgalmat, ezért a kormány nekikezdett a régóta fiókokban porosodó sztrádaépítési tervek megvalósításának, miközben épültek a hétvégi kisházak is a Balaton környékén. A kétszer egysávos – ma már régi balatoni útként ismert – 70-es autóút azonban képtelen volt kiszolgálni az egyre nagyobb tömegigényeket, világossá vált, hogy többsávos autópályára van szükség.

Elsőként az M1–M7 közös bevezető szakasza került átadásra 1964-ben, amely Budaörstől vezetett a főváros felé, ahol egy bizonyos Osztapenko százados (1944-ben, Budapest ostrománál elhunyt szovjet katonatiszt) szobra fogadta az utazókat (egészen 1992-ig). Nem véletlenül kezdődött ezzel a szakasszal a magyar sztrádaépítés története, hiszen égető szükség volt nemcsak a Balatonra igyekvő autóáradat levezetésére, hanem a nyugati turisták előtt a bécsi irány reprezentálására is. Más nagyberuházásokhoz hasonlóan azonban mindkettő csigalassan haladt, az 1966-ban megkezdett M7-es esetében például rossz nyelvek szerint azért, mert kilopták belőle és balatoni nyaralók építésére használták fel a betont. 1966-ban a bal pályát építették meg Martonvásárig, 1971-ben pedig folytatták a bal pályát a Martonvásár és Zamárdi közötti szakaszon, de a jobb oldal kiépítése évekre elmaradt. Az eredetileg betonlapokból készült útburkolat találkozási pontjainál döccent kicsit az autó, így a zakatolás üteméből lehetett tudni, mennyire gyorsan megy valaki…A felújítások és bővítések során ezeket később leaszfaltozták, a zakatolás szép lassan megszűnt. Az M7-es sztráda építése lényegében amolyan állatorvosi ló volt, amelynek hiányzó jobb oldali pályája 1975-re ért lejjebb, miután 1972-75 között ez is elkészült Törökbálint és Balatonaliga között. Tehát nem Zamárdiig, de hát a pártüdülő ugyebár Aligán volt. Útközben, Lepsénynél pedig meg lehetett állni az ország első éjjel-nappali étterménél…Mivel addig kezelhetetlen volt a nyáron hömpölygő autófolyam, pénteken mindig a Balaton, vasárnap délután pedig Budapest felé egyirányúsították a forgalmat.

Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-78-ban középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére.

A sztrádaépítés egészen 2001-ig szünetelt. Ekkor jutott el a másik oldal is Zamárdiig, és akkor újították fel az akkor már harmincéves pályaszakaszt is, eltűntetve a betonlapokat. 2001 után kisebb szakaszokban folytatódott a sztrádaépítés, déli és északi irányból egyaránt (Balatonszárszó-Balatonkeresztúr-Zalakomár; Letenye-Becsehely-Sormás-Nagykanizsa), mígnem 2007 augusztusában átadták a Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométeres szakaszt a Kőröshegyi völgyhíddal; 2008. augusztus 19-én pedig átadták a forgalomnak az autópálya még hiányzó 15 km-es szakaszát is Zalakomár és Nagykanizsa között.

Hosszas huzavona után 2008-ban jutott el az M7-es Letenyéig, az első szakasz átadása után negyvennégy évvel ugyan, de végre elérve a horvát határt. Így vált teljessé a sztráda Budapesttől az országhatárig.

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  •  

    Aktuális híreink

    35 év 35 jócselekedet - élelmiszerszállítás

    2024. április 10.

    Ahogy már említettük, idén ünnepeljük a K&V megalakulásának 35. évfordulóját , és ebből az alkalomból 35 jócselekedetet hajtunk végre az év során. Áprilisban különleges akcióval készültünk: 35 raklap élelmiszert szállítunk ki az ország 35 különböző pontján működő segélyszervezeteknek az Élelmiszerbank raktárából.

    Bővebben

    ESG a K&V-nél: Új fejezet a fenntarthatóság jegyében

    2024. április 3.

    A K&V teljes mértékben elkötelezett az ESG (Environmental, Social, and Governance - Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok bevezetése mellett. Azonban az ESG nem csak egy újabb irányelv számunkra, hanem egy mélyen gyökerező elköteleződés, hogy felelősen járjunk el üzleti tevékenységünk minden területén, hiszen 2008 óta ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszert tartunk fenn.  

    Bővebben

    MagyarBrands díjat vehettük át

    2024. március 28.

    Elismert magyar márkának lenni különösen jóleső érzés!

    Bővebben

    35 év 35 jócselekedet - Önkéntesen a kutyákért

    2024. március 26.

    Az idénre vállalt 35 év - 35 jótett sorozatunk legújabb állomásaként kollégáink szombat délelőtt az Ebrendészet Gyöngyös munkáját segítették önkéntesként kutyafürdetéssel, szárítással és szállítással, valamint információátadással az örökbefogadható kutyusokra vonatkozóan a Mátra Művelődési Központ előtt megrendezett Húsvétváró programon.

    Bővebben

    Szervizbővítés Cégünknél

    2024. március 25.

    A K&V szervizkapacitásának bővítése: új mérföldkő a járműjavításban

    Bővebben

    Logisztikai Park minősítést kaptunk

    2024. március 13.

    Nagy örömmel jelentjük, hogy a K&V múlt héten csütörtökön hivatalosan is Logisztikai Park minősítést kapott! Ez a megtisztelő cím Nagy Márton aláírásával került hozzánk, és Dr. Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes-államtitkár, valamint Fülöp Zsolt, az Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnöke adta át a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.

    Bővebben