Megosztás:

Híres történelmi és modern kori utak

2017. október 21.

Híres utakról szóló sorozatunkban következő részéhez érkeztünk. Mostani cikkünkben az első magyar autópálya – az M7-es történetét mutatjuk be.

Bár már véget ért a főszezon és így minden bizonnyal jóval kevesebb torlódással lehet lejutni a „magyar tengerhez”, a fővárost a Balatonnal összekötő M7-es, megépülése óta mindmáig a legnépszerűbb, ezért egyben legzsúfoltabb szakasza is a hazai autópálya forgalomnak. Nem volt ez másképp a „hőskorszakban” sem, bár az útminőségből és a járművek típusából fakadóan az autózási feltételek jóval „vadkeletibbek” voltak. Mai cikkünk az első hazai autópálya építésének körülményeit meséli el.

Történetünk ott kezdődik, hogy a Rákosi-korszakban az autókereskedelmet lényegében befagyasztották, az autóhasználat csak egy szűk pártelit monopóliuma volt. A fordulatot az ún. „kádári konszolidáció” hozta el: a hatvanas évektől lassan, drágán és idegőrlő várakozással ugyan, de megnövekedtek a magántulajdonban lévő Zaporozsecek, Skodák, Moszkvicsok, Trabantok...Hamar be kellett látni azonban, hogy a gyenge magyar úthálózat nem tudja kiszolgálni az egyre növekvő forgalmat, ezért a kormány nekikezdett a régóta fiókokban porosodó sztrádaépítési tervek megvalósításának, miközben épültek a hétvégi kisházak is a Balaton környékén. A kétszer egysávos – ma már régi balatoni útként ismert – 70-es autóút azonban képtelen volt kiszolgálni az egyre nagyobb tömegigényeket, világossá vált, hogy többsávos autópályára van szükség.

Elsőként az M1–M7 közös bevezető szakasza került átadásra 1964-ben, amely Budaörstől vezetett a főváros felé, ahol egy bizonyos Osztapenko százados (1944-ben, Budapest ostrománál elhunyt szovjet katonatiszt) szobra fogadta az utazókat (egészen 1992-ig). Nem véletlenül kezdődött ezzel a szakasszal a magyar sztrádaépítés története, hiszen égető szükség volt nemcsak a Balatonra igyekvő autóáradat levezetésére, hanem a nyugati turisták előtt a bécsi irány reprezentálására is. Más nagyberuházásokhoz hasonlóan azonban mindkettő csigalassan haladt, az 1966-ban megkezdett M7-es esetében például rossz nyelvek szerint azért, mert kilopták belőle és balatoni nyaralók építésére használták fel a betont. 1966-ban a bal pályát építették meg Martonvásárig, 1971-ben pedig folytatták a bal pályát a Martonvásár és Zamárdi közötti szakaszon, de a jobb oldal kiépítése évekre elmaradt. Az eredetileg betonlapokból készült útburkolat találkozási pontjainál döccent kicsit az autó, így a zakatolás üteméből lehetett tudni, mennyire gyorsan megy valaki…A felújítások és bővítések során ezeket később leaszfaltozták, a zakatolás szép lassan megszűnt. Az M7-es sztráda építése lényegében amolyan állatorvosi ló volt, amelynek hiányzó jobb oldali pályája 1975-re ért lejjebb, miután 1972-75 között ez is elkészült Törökbálint és Balatonaliga között. Tehát nem Zamárdiig, de hát a pártüdülő ugyebár Aligán volt. Útközben, Lepsénynél pedig meg lehetett állni az ország első éjjel-nappali étterménél…Mivel addig kezelhetetlen volt a nyáron hömpölygő autófolyam, pénteken mindig a Balaton, vasárnap délután pedig Budapest felé egyirányúsították a forgalmat.

Az M1-M7-es 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-78-ban középen kibővítették még két-két sávval a jelenlegi szélességére.

A sztrádaépítés egészen 2001-ig szünetelt. Ekkor jutott el a másik oldal is Zamárdiig, és akkor újították fel az akkor már harmincéves pályaszakaszt is, eltűntetve a betonlapokat. 2001 után kisebb szakaszokban folytatódott a sztrádaépítés, déli és északi irányból egyaránt (Balatonszárszó-Balatonkeresztúr-Zalakomár; Letenye-Becsehely-Sormás-Nagykanizsa), mígnem 2007 augusztusában átadták a Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométeres szakaszt a Kőröshegyi völgyhíddal; 2008. augusztus 19-én pedig átadták a forgalomnak az autópálya még hiányzó 15 km-es szakaszát is Zalakomár és Nagykanizsa között.

Hosszas huzavona után 2008-ban jutott el az M7-es Letenyéig, az első szakasz átadása után negyvennégy évvel ugyan, de végre elérve a horvát határt. Így vált teljessé a sztráda Budapesttől az országhatárig.

Vissza
Kapcsolódó anyagok
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  • Híres történelmi és modern kori utak
  •  

    Aktuális híreink

    Új járművek érkeztek

    2021. április 30.

    Megérkezett a következő 5 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató és érkezett 6 db hűtő félpótkocsi.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2021. március 26.

    Érkeztett 5 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató.

    Bővebben

    Új vontatók érkeztek

    2021. január 26.

    Cégünk 2021-ben is folytatja a járműpark korszerűsítését és minőségi cseréjét. Januárban 10 db DAF XF EURO6 Super Space Cab vontató cseréjére került sor.

    Bővebben

    Ismét vért adtunk

    2021. január 13.

    Cégünk dolgozói évek óta lelkesen vesznek részt a Magyar Vöröskereszt által rendszeresen szervezett véradásokon, így a 2021-es év is véradással indult. 41 személy adott vért. Köszönjük dolgozóinknak az önzetlen segítséget. Adj vért és ments életet!

    Bővebben

    IRU diploma átadó

    2021. január 10.

    Nyolc munkatársunk részesült a legrangosabb elismerésben, az IRU-díjban.  

    Bővebben

    Ismét helyezést értünk el

    2020. december 16.

    Futóink a 2020-as évben is szép eredményt értek el.

    Bővebben